Szombat reggeli elmélkedéseim

Ma felnéztem a Facebookra és elsőre nem a hírfolyamon állt meg a szemem, hanem egy felhíváson, melyben a Facebbok azt kérdezi, hogy mit csinálok vagy talán azt, hogy mire gondolok. Lehet, hogy nem pont ezzel szólított meg a rendszer, de nézzétek el nekem, ez nem szokott mindennap felugrani, amikor belépek. Ezért nem is mentettem el az agytekervényeimben a kérdését, nevettem egyet, hogy: "na, már egy gép is kíváncsi arra, hogy mi van velem".

Aztán napközben kaptam egy hálálkodó levelet, amitől eszembe jutott, hogy mostanában sokat gondolkodom egy bizonyos problémán. Elmesélem nektek, bár nem biztos, hogy annyira ki tudom fejteni, mint amennyit gondolkoztam rajta :D

A héten egy ismerősöm két ékszert is hozott nekem javításra. Nem az én ékszereim voltak, nem én készítettem őket. Az egyik egy áruházi olcsó darab volt, a másik egy vásáron vásárolt szép ékszer. Nem fogok neveket mondani (sem az áruházét, sem a készítő nevét), de higgyétek el nekem, hogy sír a lelkem, amikor ilyet látok. Érzem és tudom, hogy aki egy ilyen ékszert megvesz és az elromlik (mert el fog romlani), az minősíteni fogja a kézműves ékszerkészítőket. És nem jó minősítéssel fog ez történni.

Az áruházi darab sok sebből vérzett. Rózsaszínre festett műanyag golyók váltakoztak aranyfestéssel festett műanyag golyókkal. Ezek a golyók egy damilon voltak felfűzve, majd ragasztóval ráragasztva, hogy ne csúszkáljanak. A kapocs rész is egy stoppertakaró szerűségbe volt bebújtatva, odaragasztva. Természetesen az első nagyobb rántásnál szétjött és nem volt már használható. Ezt kellett javítani… és szívem szerint visszautasítottam volna, de az ismerősöm nagyon szépen megkért. Nem lehet visszautasítani és persze, hogy megjavítottam. De az idő, amit vele töltöttem, többet ért, mint az egész nyaklánc.

A másik ékszer egy nagyon szép kézzel készült medálból és sok-sok kásagyöngy füzéres nyakláncból állt. Tetszetős volt, látszott rajta, hogy a medált sok ideig fűzték, már maga a hatsoros nyaklánc felfűzése is sok időt elvihetett. Mégsem vette a fáradtságot a készítője, hogy rendesen eldolgozza. A kapocs részt úgy oldotta meg, hogy a cérnákat ráhurkolta egy egysoros karikára, ragasztót nyomott rá és kész. Eleve egysoros karikával nem dolgozunk ilyen esetben, mert akármennyire is pontosan illesztjük a karika két végét, egy cérna bármikor kibújhat ott. A másik probléma, hogy a ragasztó, a karika mozgása és a bekapcsolás okozta dörzsölődés miatt egyik cérna sem sokáig bírja! Sajnos nem egyszer láttam már hasonló megoldásokat kapocs mellett!

Kíváncsi voltam, hogy ez utóbbi esetben vajon miért nem a készítőhöz fordult az ékszertulajdonos? A válasz az volt, hogy nem kapott semmi elérhetőséget a készítőhöz, így csak a nevét tudja, de nincs ideje "lenyomozni". Vajon hogy mer így eladni valamit is ez a kézműves? Miért nem vállal felelősséget a munkájára? Én elérhetőséget, garancia leírást adok minden ékszerem mellé. Ha helyesen van használva egy gyöngyékszer, akkor évekig szép és ép marad. Nem egy visszajelzést kaptam már vásárlóktól, akik 6-8 éve hordják az ékszereimet és még mindig szépek és nincs bajuk. Sajnos félek, hogy azok, akik hanyag módon fejeznek be egy ékszert, azok az én hírnevemet is rombolják. Azok, akik nem ismerik az én munkáimat, de ismerik az övét, elkönyvelhetik az összes gyöngyékszert valami gagyi vacaknak, amiért kár pénzt kiadni.

Ezért én erős garanciát vállalok az ékszereimre, mert tudom, hogy nem egy-két alkalomra gyártom őket. Ráadásul, mivel online árusító vagyok, él a visszaküldés joga is. Ha nem tetszik, vagy nem olyan, amilyennek elképzelted simán visszaküldheted. 

Szóval ilyen gondolatok keringenek a fejemben és keresem a megoldásokat arra, hogy inkább öregbítsem a valódi kézzel készült ékszerek ázsióját.

Lehet egy kérésem is így a végén? Ha ékszert vásároltál tőlem és kezed ügyében van, nem küldenél nekem egy fotót róla? Bizonyítandó, hogy még megvan és nem történt baja J

Cserébe kapsz tőlem egy kupont, amivel bármelyik készleten levő ékszerem árából levonhatsz 30%-ot! Megéri az a fotó? Előre is köszönöm neked!

És akkor leszek én az első és megmutatom egy kis részét a saját ékszereimnek. Ők azok akik a kezem ügyében szoktak lenni :) Ha van kedved (és időd), akkor végigpörgetheted a blogot és megkeresheted, hogy ezek mikor készültek. Megsúgom, hogy a legfrissebb is legalább 2 éves!

 Látható, hogy a gyűrűket szeretem a legjobban? :D