Nem az első és nem az utolsó ilyen esetem, de többen kértétek, hogy meséljek még a buktatókról, sikerekről, akármiről ami a fűzésem körül alakul. Hát akkor most mutatom a héten "történtek" egy részét. Ráadásul mást nem is mutathatok, ha a poszt végére értek, megértitek .;)
Ilyenkor nyáron nehéz a fűzés amúgy is, mert minden gyerek itthon, de az élet amúgy sem áll le. Háztartás, 3 gyerek, munka és még hobbizni is szeretnék. Ez utóbbi korlátozódik ilyenkor és csak este későn jutok a gyöngyeimhez. Aminek egyik rossz oldala, hogy sajnos romlik a szemem és pont nem jó neki a lámpafényes, aprógyöngyös szöszölés. Na, de ha csak ilyenkor érek rá, muszáj akkor csinálni amikor lehet, nem? Így alakult ezen a héten is, hogy esténként próbáltam élvezni a gyöngyeim társaságát. Hát tegnap estére minden "élvezetből" csak a gyöngyök maradtak. Van ez így, hogy belekezdek, az elején élvezem, tudom merre haladok. Látom, hogy alakul és már egy sor fűzése közben tudom, hogy mi lesz a következő lépés. Aztán vagy belebonyolódom és nem bírok kibonyolódni, vagy a gyöngyök nem akarják. Ki tudja? És lesznek ilyen félkész darabjaim, mint ahogy az első képen is láttok egyet. 2 napig pihentettem, hátha megszáll az ihlet és eszembe jut valami frappáns befejezés. Valami ami más és valami ami tetszik nekem is. Hát nem sikerült.
Közben nekiálltam egy másik medálnak, amiről már az első este végén tudtam, hogy ollót fog kapni, de valahogy nem bírtam szétvágni, és még mindig gondolkozom rajta, hogy vajon hol siklott el ennyire :) Tegnap este gyors bontottam az első kísérletet, hátha közben kitalálom, hogy mi legyen a másodikkal. Ma reggelre az is ollózva lett, szóval van két kupac gyöngyöm. Mit csináljak? Ezen a héten rossz lábbal keltem fel. Vagy fogjam a teliholdra? Esetleg a nyuszira? :D
